A Kaposvár melletti Deseda-tó túraútvonalainak leírása és turisztikai vonzerejének bemutatása

 

Kalanderdő, arborétum, lombkorona tanösvény, horgászat, vizi sportok, játszóterek, látogatóközpont, interaktív információs táblák … ez mind, mind a Deseda. Nagyon sokoldalú turisztikai attrakcióról beszélünk. Napjainkban felértékelődött a szabadtéri látnivalók jelentősége, és a tó változatos környezetével minden évszakban más-más látvánnyal várja az ide látogatókat.  

Kaposvári idegenvezetőként nagy örömömre szolgál a Deseda-tó túraútvonalainak és turisztikai lehetőségeinek bemutatása és népszerűsítése.

 

Deseda kialakulása, története, érdekességei

Kezdjük rögtön az elején a nevével, hiszen egy kissé idegenül hangzó furcsa szó.

Érdekessége, hogy „a Deseda”, oda-vissza olvasható szó. Történészek szerint egy egykori itt található település Déshida (Deushyda vagy Deshyda) volt a névadó. Az is érdekes, hogy mindegyik változatban szerepel a híd szó, ami a kutatók szerint arra utal, hogy valaha az itt folyó Deseda-patakon híd ívelt át. Az ezen áthaladóktól valószínűleg hídvámot szedtek a terület birtokosai, akik neve Ders vagy Dés lehetett. 

 

A kaposváriak által egyszerűen csak Desedaként vagy Desiként emlegetett, a Kaposvár belvárosától 7 km-re északra található tó valójában víztározó. A városon keresztülfolyó Kapos-folyó egyik mellékágának, a Deseda-pataknak a felduzzasztásával jött létre 1974-ben (egyes források szerint 1975-ben). Ezáltal méretét tekintve Magyarország egyik legjelentősebb mesterséges tava jött létre, mely észak-déli irányú kiterjedése 8 km, szélessége 300-400 méter, területe így összesen 245 hektár. Kerülete 26 km, és ahogy az egyik információs tábláról megtudjuk, 37.150 lépést kell megtennünk, ha teljesen körbe szeretnénk sétálni. A tározó 8,2 millió köbméter vizet tárol, ami kb. 3000 úszómedencét tenne ki. A tó jelenleg is vízgyűjtőként funkcionál, 170 négyzetkilométernyi területről gyűjti össze a vizet. 

 

A víz mélysége változó: a déli részeken 3 méter, míg az északi területen 1 méter az átlagos vízmélység. A legmélyebb pontja viszont 6 méter. A déli (toponári) oldalon mélyebb a víz és több felszín alatti forrás is megtalálható, azonban az északi (kaposfüredi) oldal az alacsony vízmélységnek köszönhetően télen könnyen befagy, kedvelt helyszínt biztosítva a korcsolyázni vágyóknak. Nyáron viszont a teljes vízfelület könnyen felmelegszik, így népszerű otthona a vízi sportoknak.

 

A tározó kialakításának eredeti fő célja az árvizek elkerülése, a Kapos áradásának megakadályozása, valamint az iparterületek iparivíz igényének biztosítása volt, de aztán hamar új funkciót is kapott, hiszen felfedezték a környékbeli horgászok. A Kaposvári Sporthorgász Egyesület lett a halászati jogok tulajdonosa. Az első időszakban tévedésből busákat telepítettek, ami miatt 1984-ben le kellett engedni a teljes tavat és lehalászni a busa állományt. Ezzel a lépéssel sajnos más halfajok: keszeg, süllő, kárász nagy mennyisége is elpusztult. Ma már azonban a Desedát az ország egyik legjobb ragadozóhalas vizeként tartják számon a horgászok. 2014-ben született a ma is aktuális tórekord: 99 kilós harcsát fogott egy szerencsés horgász.

A tó környékén az eredetileg ott található erdőségeknek és az újonnan létrejött vízpartnak köszönhetően varázslatos és gazdag élővilág alakult ki. Az északi oldalon található félsziget területét kihasználva 1978-ban arborétumot alakítottak ki. A ma is látogatható, és a látnivalóknál részletesen bemutatott arborétum területe 28,6 hektár. A többségében örökzöldekkel beültetett arborétum kialakításánál már 1978-ban fő szempont volt a természetbe illeszkedő elemek, tájékoztató táblák és fa játékok elhelyezése.

A gyönyörű fák és növények telepítése mellett a félsziget és az arborétum megközelítését fahíd építésével könnyítették meg, mely a tó északnyugati oldalról indul, és természetesen azóta többször felújításra került.

A tó déli oldala viszont teljesen eltérő képet mutatott és mutat mind a mai napig. Strandot, büfésort, csúszdát találunk itt a 80-as évek közepe óta, ami néhány évig nagyon kedvelt pihenőhelye volt a környék lakóinak és a külföldi látogatóknak is. 1986-ban két napos motorcsónak versenyt rendeztek itt, melyen két világ és három országos csúcs is született. Az 1988-ban megnyitott 250 férőhelyes Siotour Camping színvonalas szálláslehetőséget biztosított. Népszerűségét egy a kemping szolgáltatásait méltató holland újságcikknek köszönhette, ami által özönlöttek ide a holland és német turisták is. 1991-ben itt rendezték az ország első csúszdaversenyét, melyen 14,56 másodperces rekorddal egy kerékpárt nyert az első helyezett.

Azonban a víz minőségével többször is problémák adódtak. Tekintve, hogy a tó eredeti kialakításának célja nem az idegenforgalom, hanem a vízgazdálkodás és az árvízvédelem elősegítése volt, így a víz nehezen cserélődik. A nyári időszakban a túlzott népszerűség és nagy meleg a vízben kék alga megjelenését okozta, ezért a fürdőzést 1993-ban betiltották. A tó és környékének használatát a helyi önkormányzat 1993-ban külön rendeletben szabályozta, melyben kitérnek a strandolási, sportolási és egyéb idegenforgalmi szabályokra. Ez a lépés a fürdőélet megszűnését, a Deseda déli oldali strandjának hanyatlását eredményezte.

Ez után az időszak után tavasztól őszig újra a horgászoknak és vízi evezősportok szerelmesei használták ki a tó adottságait, téli időszakban pedig korcsolyázók keresték fel. Turisztikai szempontból viszont a terület Csipkerózsika-álomba merült, a kiépített infrastruktúra elavult, tönkrement, az állagmegóvás és a fejlesztések elmaradtak.

2010 és 2015 között a turisztikai és erdészeti szakemberek szerencsére újra felfedezték a tóban rejlő lehetőségeket és pályázatok segítségével jelentős turisztikai jellegű fejlesztések kezdődtek. Befejeződött a korábban megkezdett, a tavat megkerülő kerékpárút kiépítése, elkészült a Fekete István Látogatóközpont és a Kalanderdő, s a jelen anyagban bemutatott látnivalók többsége is ebben az időszakban épült.

A 2018-as évben pedig a Németh István program keretében újult meg a tó több pontja, és a kerékpárút környéke. Új, modern stílusú sétányok, napozóstégek, interaktív tájékoztató táblák és szelfipontok kerültek kihelyezésre, kedvezve ezzel az új generáció igényeinek. 

Bízom benne, hogy a történet ezzel még nem ért véget, hiszen a szálláslehetőséget biztosító kemping életre keltése még várat magára.

 

Megközelítése

Gépkocsival:

Gépjárművel északi irányból legkönnyebben és leggyorsabban a 2019-ben átadott új 67-es úton keresztül lehet megközelíteni, mely az idelátogatók számára különleges élményt is tartogat: hiszen a Mernyeszentmiklós és Mernye közötti szakaszon Magyarországon először itt hoztak létre ún. zenélő útszakaszt. Ez egy kb. 500 m hosszúságú szakasz, mely úgy lett kialakítva, hogy ha az ajánlott 80 km/h sebességgel halad a jármű a fehérrel felfestett szélső sávon, akkor a Republik együttes 67-es út című dalának dallamai csendülnek fel.

A 67-es út Magyaregres mellett áthalad a víztározó legészakibb, ún. Varga-bonyi árok szakaszán, csodálatos rálátást biztosítva a tóra és egy kis előzetest kapunk a ránk váró vizuális élményből. Az út a további szakaszon elhalad a Magyaregres és a tó közötti erdő, ún. Deseda kalanderdő (Gombás parkerdő) nyugati oldalán. Gépkocsival tovább haladva az 67-ről a Kaposfüred előtti körforgalomnál balra, Somogyaszaló irányába kell tartani, és a völgybe leérve máris a Deseda hídjára: az északi látnivalókhoz és a Kalanderdőhöz érkezünk.

Amennyiben túránkat a tó déli oldalán szeretnénk kezdeni, a 67-ről a Kaposvárt elkerülő 61-es úton haladjunk tovább Dombóvár irányába. Itt a toponári kihajtónál Kaposvár-Toponár irányába tartsunk, a település tábla után balra a parkolóba bekanyarodva a tó déli részére és az itt található látnivalókhoz jutunk.

Autóbusszal:

Kaposvárról a Magyaregres vagy a Somogyaszaló helyközi járatoknak van megállója tó északi  oldalán a Deseda Kalanderdőnél. Ha helyi járatos busszal utazunk, akkor az északi (kaposfüredi) oldalt a 11, vagy 11Y járatokkal tudjuk megközelíteni. A „Kaposfüred forduló” megállóig kell utaznunk, innen pedig Somogyaszaló irányába haladva gyalogosan közelíthetjük meg a tavat.

A déli (toponári) oldalt pedig a 8 vagy a 18-as számú járatokkal érhetjük el. Ez esetben a Kaposvár (Toponár) Posta megállóig kell utaznunk. Innen pedig a Kemping utcán nyugat felé haladva érhetjük el a Deseda melletti parkolót.   

Kerékpárral:

Amennyiben azonban a tó teljes hosszán minden látnivalót érinteni szeretnénk, a legcélszerűbb a kerékpáros megközelítés. Én is ezen a módon fogom bemutatni a tavat és a környékét.

A kaposvári és a környékbeli települések lakói körében nagyon népszerű a kerékpározás, amióta a város vezetősége fókuszba helyzete a kerékpárutak kiépítését és kialakítását. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a tó teljes kerülete kerékpárral bejárható, és a városban is egyre több helyen érhető el külön épített kerékpárút vagy kijelölt kerékpár sáv.

A tavat megkerülő kerékpárút teljes hossza 14,5 km. Ha utasaink nem rendelkeznek saját kerékpárral, több helyen is lehetőség van kerékpár bérlésére, mely 1000 Ft-os kaucióval 3 órára 700 Ft-ért, 5 órára pedig 1000 Ft-ért áll a látogatók rendelkezésére (2020-as adat).

Ha Kaposvár belvárosából, a Kossuth térről indulunk (ahol tavasztól őszig szintén lehetőség nyílik kerékpárkölcsönzésre), a Sportcsarnokig, azaz a Desedához vezető kerékpárút kezdetéig tartó útszakasz hossza 2,1 km. Ez esetben a belváros és a város északi részének az. ún. Tisztviselőtelepnek a látnivalóit is érintjük. Elhaladunk a 2019-ben átadott Kaposvári Aréna és a felújított Városi Sportcsarnok mellett, mely Bodosi Mihályról kapta a nevét. Bodosi Mihály a kaposvári magasugró európában először ugrotta meg a 2 méteres magasságot és csúcsát 21 évig tartani tudta. Utunkat a Németh István program keretében ültetett fák szegélyezik. Néhány példánya annak a 6000 fának, melyek e programnak köszönhetően díszítik városunkat.

Innen pedig már az 1993-ban átadott közvetlen kerékpárúton keresztül haladunk. Tábla tájékoztat, hogy a gátig 4,6 km-t kell megtennünk. A Zaranyi erdő, és egy kis lovarda melletti emelkedőt legyőzve nyílt terepre, egy fennsíkra érünk. Gyönyörködhetünk a Kaposvár és Toponár közötti lankákban, és a Zaranyi erdő árnyat adó fáiban. Ha szerencsénk van, egy-két eleséget kereső őz is felbukkan a távolban.     

1.       kép: A kerékpárút kezdete

 

Látnivalók

A látnivalók bemutatását a kerékpárúthoz kapcsolódóan a tó déli (toponári) oldaláról kezdem, felételezve, hogy akár közúton, akár buszon, gyalogosan, de leginkább kerékpáron érkezve innen indítjuk a tavat megkerülő programunkat. De ahogy a megközelítésnél írtam, akár fordított irányba (északról dél felé) is haladhatunk.

A várost és a tavat összekötő kerékpárút áthalad a várost elkerülő 61-es út felett. Ezután a kerékpárút meredeken lejt, majd a lejtő aljára érve máris a Deseda-patak hídján haladunk át. Menet közben  megtekintjük a felduzzasztott patakot, mely esőzéstől függően egész gyorsfolyású lehet ezen a szakaszon, valamint itt láthatjuk a duzzasztó szerkezetet is.

A tavaszi időszakban levendulás kertnek otthont adó Deseda panziónál balra kell tartanunk áthaladva a parkolón a tó gátja irányába. A 300 méter hosszú gátat 1976. augusztus 27-én avatta fel Gergely István államtitkár. Innen még nem látható a vízfelszín, azonban amint a gát melletti kis emelkedőn átjutunk, fantasztikus látvány tárul elénk. Előttünk maga a víztükör, mely tükrözi a környező erdők látványát. Jobbra előttünk a vízbe nyúlik a Fekete István látogatóközpont különleges, hajót formázó modern, de sárgás színeivel mégis a természetbe illeszkedő épülete. Innen a tó inkább egy szélesebb folyónak tűnik, hiszen erről a pontról előre (északi irányba) 8 km hosszan húzódik, szélessége azonban alig 300 m.

2.       kép: A Deseda toponári oldala távolban a Fekete István Látogatóközponttal

Az egykori strand területén járunk, mely felújított büféivel és infrastruktúrájával manapság már kevésbé a fürdőzésnek, inkább a sportos kikapcsolódásnak, a kerékpáros, sétáló, futó társaságok összejöveteleinek színhelye.

Jobbra sárga DESEDA felirat, a fiatalok által kedvelt Szelfipont fogad, melyet a 2018-as felújítások során helyeztek el, és azóta is számos itt készült fotó hátteréül szolgál. 

Ami a vízi sportokat illeti, balra az első stégnél a bátrabbak wakeboardot, valamint SUP-ot is bérelhetnek, de vízi – elsősorban evezős sportok kipróbálására a későbbi utunk során is találunk lehetőséget.

Jobbra a büfésor fölötti dombon az egykori Siotour kemping bejárata előtt nagy méretű parkoló áll a gépkocsival érkezők rendelkezésére, azonban buszokkal célszerűbb az elkerülő út mellett, illetve a Deseda panzió előtti kevésbé forgalmas és könnyebben megközelíthető parkolóban megállni.

A régi stégeket szintén a 2018-as évben újították meg, valamint minden stég mellé nagy felületű napozóstég is került. A partokon modern, de kényelmes pihenőket és árnyékoló falakat találunk.

Az öltözőket és a vizesblokkokat is megújították, tehát minden készen áll az ide látogató vendégek fogadására.

A második stégnél korábban is fából készült játszótéren próbálhatták ki magukat az ifjabbak. Most ez is megújítva, a tó élővilágát bemutató tájékoztató táblákkal és gombnyomással működő, a látogató tóhoz viszonyított helyzetét mutató világító térképpel fogad bennünket. Ez az ún. Kócsag-tanya, az egyike annak az öt megállóhelynek, mely egyben a Deseda Túrakenu Útvonal állomása. Ezeknek a pontoknak a célja, hogy a tó olyan arcát mutassák be a látogatóknak melyet a felületes szemlélő nem láthat. Az interaktív tájékoztató táblák számos érdekességgel szolgálnak a tó lenyűgöző élővilágáról, legendáiról, érdekességeiről. A tájékoztató tábla egyik oldala napelemmel működő interaktív gombnyomásos térképként is szolgál, mely minden állomáson mutatja, hogy éppen hol járunk ill. milyen lehetőségeket találunk a tó körül.

3-4. kép: Fa játszótér és a Kócsag-tanya interaktív tájékoztató táblái

A harmadik stég előtt megújult a korábbi strandröplabda pálya, jobb kéz felől pedig újabb vizesblokk található.

Tovább haladva utunk bal oldalán a gyermekek kedvence, egy nagy méretű béka és egy teknős szobor vetíti előre, hogy hamarosan a Deseda élővilágáról kaphatunk bővebb információt.

5. kép: A gyermekek kedvence a teknős

Itt van lehetőségünk arra, hogy a nádas melletti pallón folytassuk utunkat, és a Fekete István Látogatóközponthoz tartozó öblökben valóságban is láthassuk a szobrokon szereplő állatokat. A palló egy része eredetileg hálóval fedett, a lepkéknek és különböző rovaroknak az otthona. (megj. ez az attrakció azonban a létesítése óta sajnos megrongálódott, felújításra vár.) Visszatérve a kerékpárútra egy szitakötőt és egy gémet ábrázoló szobor mellett újabb modern játszóteret találunk.

6. kép: A Fekete István Látogatóközpont tanösvénye

Fekete István Látogatóközpont

A Fekete István Látogatóközpont a Deseda élővilágának bemutatására szolgáló létesítmény, 2014. szeptember 10-én nyitotta meg kapuit. A Megyei Múzeumigazgatósághoz tartozó gyűjtemény otthona építészetileg is különleges: víz felé forduló hajót formáz. Az épület víz felőli oldalán hatalmas terasz, bent pedig az állandó kiállításokra szinteltolással két szint, és egy időszaki kiállításoknak helyt adó előadóterem kapott helyet.

7. kép: A Fekete István Látogatóközpont épülete

A 2020-as évben megújított állandó gyűjtemény interaktív elemekkel segíti kicsiknek és nagyoknak a Deseda élővilágának megismerését. Az épületbe belépve jobbra egy hatalmas, a tóról készült légifotó és a pultba épített kezelőrendszer segítségével fedezhetjük fel a vízparton található létesítményeket: kikötőket, kerékpárutat, játszótereket, strandot, parkolókat.

A földszinten található kiállítóteremben balra rögtön egy hatalmas béka fogad, akit a hölgy utasok előszeretettel puszilnak meg, hátha királyfivá változik … Nem véletlenül lett a béka ide helyezve, hiszen a szemközti fal vitrinjei vizi állatok bemutatására szolgálnak. Itt kaptak helyet a tóban élő halfajok bemutatását célzó forgatható, valamint kirakós játékok, és az épület közepén egy hatalmas akváriumban élő halakat találunk. A Deseda ismert halfajai a harcsa, a ponty, az amur, a dévérkeszeg, de él itt kárász illetve szivárványos ökle is. A földszint bal oldali kiállításai a víz és a vízpart élőlényeit mutatja be, a jobb oldali pedig a környező erdők növény és állatfajai, valamint a gombafajták bemutatására szolgál.

Az akváriummal szemközt az üvegfal előtt egy hatalmas tölgyfa kapott helyet, mely a talajtól a lombkoronáig mutatja be az élőlényeket. Gyermekek kedvence a fa gyökerei alatt található mini alagút, ahová bebújva a rókák, vakondok és a különféle bogárfajok életterét ismerhetjük meg.

Kimondottan kedvelt elem az erdei állatok tapintható szőrét, valamint a fák kézbe vehető terményeit tartalmazó tárló. A vitrinek előtti tableteken pedig az ott található állatokról kapunk bővebb információt, és az állatok hangját is meghallgathatjuk.

Az emeleti galériáról ráláthatunk a tölgyfa lobkorona szintjére, valamint a tó környékén élő madárfajokra. Szintén nagyon kedvelt a mókusodú, amelybe szintén benyúlhatnak a látogatók megsimogatni az ott „alvó” mókust. A hatalmas ablakon keresztül pedig maga a tó ad gyönyörű élő hátteret.

A galériával szemben lépcső vezet fel az időszaki kiállításoknak otthont adó előadóterembe, ahol a Desedával, környezetvédelemmel, élővilággal kapcsolatos előadásokon is részt vehetünk. Jelenleg Börzsöny László természetfotós kiállítása tekinthető meg.

A látogatóközpont természeti témájú múzeumpedagógiai programok otthona is, melyek során a fiatalokat bátorítják környezetünk megismerésére, és védelmére.

Az épület északi részén kis vízi játszóteret alakítottak ki, ahol testközelből, játék közben ismerkedhetnek a fiatalok a vízparttal. A vízi játszótér közepén mini kilátótorony, a kistestvére a kaposfüredi oldalon található kilátótoronynak. A nagyobbaknak csónak bérlésére is lehetőség nyílik. Aki pedig nem szeretne evezni, részt vehet a szintén innen induló elektromos kishajók túráján. Ennek során maximum 11 fő indulhat egy fél órás körre túravezetővel, aki a kormányzás mellett érdekes információkat nyújt a tóról, annak kialakulásáról és élővilágáról. Szerencsés esetben a túra során élőben is láthatjuk a látogatóközpontban megismert vízi élőlényeket, madarakat.

8. kép: Vízi játszótér

Folytassuk kerékpáros túránkat, megjegyezve, hogy ha még nem tettük, a látogatóközpont mellett is lehetőségünk nyílik kerékpár bérlésére, hogy az előttünk álló utat megtegyük.

A parton a fák alatt tovább haladva balra végig horgászok stégei sorakoznak. Bár úgy tűnik, hogy egy erdős részen haladunk, ez csak illúzió, hiszen a vízpartot övező fák mögött a dombon szántóföldek, feljebb pedig Toponár település szélső házai láthatók.

Ezen a szakaszon a korábbi területnél sokkal nyugodtabb a táj, csend van, és gyönyörködhetünk mind a vízpart, mind pedig az erdő és a fák nyújtotta varázslatos látványban. Ősszel különösen csodás színekbe öltözik a természet, és ezt az utunk során mind ezen a parton, mind pedig a túlparton, de végig csodálhatjuk. A kerékpárút hamarosan a nyaralók megközelítését célzó autóútba csatlakozik ezért az esetleges forgalomra figyelve haladjunk. Tábla jelzi, hogy Természetvédelmi Területen járunk.

A kanyarban elhaladunk egy kisebb kilátó mellett., majd nem sokkal mögötte máris a következő Túrakenu állomáshoz, a „Horgász-tanyához” értünk. Ennek a megállónak maga a víz és a halak adják a tematikáját. A tájékoztató táblákon olvashatunk a tó kialakulásáról, megismerhetjük a vízben élő halakat, sőt, számos érdekességről, többek között a legnagyobb kifogott harcsáról is információt kapunk. Egy hatalmas harcsát ábrázoló keret mögött fotózkodva magunk is büszkélkedhetünk a képzeletbeli fogásunkkal.

9. kép: A Horgász-tanya tájékoztató táblái

Hamarosan elérjük a csónakházat, mely hivatalos nevén a Kaposvári Vízügyi Sport Club evező telepe. Itt tavasztól őszig lehetőség nyílik az evezős sportok kipróbálására, valamint kajak, kenu és sárkányhajó bérlésére. Számos országos és világbajnokot kinevelt már az itteni egyesület, az utánpótlás nevelésére nyaranta táborokban is oktatják a fiatalokat. Az eddigi egyik legsikeresebb kajak-versenyző, a jelenlegi kaposvári alpolgármester, Borhi Zsombor, aki a 90-es évek végén sorra gyűjtötte az európa- és világversenyeken az érmeket. Az épület oldalán Vígh Sándor a kaposvári kajak, kenu sport alapítójának emléktábláját találjuk, melyet 2010-ben bekövetkezett halála után a Sport Club állított. A csónakház mellett szabadtéri sportparkot találunk, ahol a fitnesz eszközök segítségével mi is megmozgathatjuk izmainkat.

10. kép: A Deseda téli időszakban is gyönyörű

Nem sokkal a csónakház után elérjük a nyaralóházak övezetét. Utunkat balról a vízpart és egy kis csónakkikötő szegélyezi, jobbról pedig nagyon szép látvány tárul elénk: egy kis öböl partján a vízpartra és a dombra épült szebbnél szebb nyaralóházak sorakoznak. Tavasszal a dombon a nyaralóépületek között levendulakertben csodálhatjuk meg a pompás lila virágokat. Ez a növény újabban igen kedvelt és több helyen telepített látványosság a környéken.

Hosszú szakasz kerékpározás következik a vízparton, míg utunk újra egy öbölhöz ér, mely egy félszigetet választ el a parttól. Az öblöt nem kell megkerülnünk, hiszen a 2015-ös felújítás során a kerékpárút fahídon halad keresztül. A híd előtt a Túrakenu Útvonal újabb állomása, a Vidra-tanya fogad bennünket pihenőházzal (és mosdóval), balra pedig napozóstég biztosít pihenési lehetőséget. A tájékoztató táblák a vizi életterekben megtalálható rejtett élőlényeket mutatják be a legapróbb planktonoktól a rákokig, bogarakig.

11. kép: A Vidra-tanya

 

12. kép: A napozóstég, árnyékoló távolban a fahíddal

A hídon átkelve a 2,1 km hosszú félsziget déli pontján szintén tájékoztató táblákat találunk, melyekről megtudhatjuk, hogy hol laknak és mit esznek az itt élő állatok. Itt a kerékpárút elágazik a gyalogúttól. A gyalogút a vízparton, a kerékpárút pedig a vízparttól távolabb árnyas fák alatt, földes úton folytatódik, és igazi erdei környezetben haladunk tovább. Tavasszal és nyáron kimondottan kellemes a fák árnyékában, ősszel pedig a sárga és a barna összes árnyalatában pompázó erdőben gyönyörködhetünk.

Utunk immár teljesen eltávolodik a vízparttól, és egyenesen haladunk észak felé. Balra tölgyerdő, jobbra pedig egy mesebeli fenyőerdő szegélyezi utunkat. A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. által kihelyezett táblákról információt kapunk az erdőgazdálkodás és természetvédelem kapcsolatáról, később pedig a csemeteültetések fontosságáról. Hamarosan az út élesen balra kanyarodik, és egy erős lejtőn újra a vízpart irányába visz. (megj. több helyen is tábla figyelmeztet a lassításra, a balesetek elkerülése érdekében érdemes ezeket figyelembe venni)

13. kép: Óriási fenyők alatt halad az utunk

Kalanderdő

A vízpartot elérve utunk kétfelé ágazik: Lehetőségünk van egy újabb fahídon átkelni a túlpartra és lerövidíteni az utunkat, azonban ezzel az északi oldalon az ún. Kalanderdőt és annak látnivalóit kihagynánk. Így folytassuk tovább utunkat északra a 67-es út irányába (megj. a lehetőségeket és az irányt tábla jelzi). Hamarosan elérjük a főutat és a gépkocsiforgalomra ügyelve áthaladunk az út túlsó oldalára. Itt a parkolóban köszöntő- és információs tábla fogad bennünket. (megj. ha turistabusszal érkezünk, szintén ebben a parkolóban tud megállni a sofőr).

Ez a terület szintén a SEFAG Zrt. kezelésében áll. 2015-ben kapott új funkciót, ekkor alakították ki a Kalanderdő tanösvényeit, melynek útvonalairól és látnivalóiról szintén tájékoztat a tábla. A Kalanderdő szlogenje: Deseda földön, vízen, levegőben. A ránk váró élmények meggyőznek arról, hogy ez a szlogen abszolút találó.

A terület három részből áll: a Somogyaszaló felőli erdőségből, az arborétumból, valamint a Magyaregres felőli Gombás parkerdő területéből. A tanösvények mind a tó keleti, mind pedig a nyugati oldalán, valamint az arborétum területén sok érdekességgel, attrakcióval, és rengeteg információval várják a látogatókat. Az információs tábla szerint többek között öt helyen négy érzékszervünket tehetjük próbára.

14. kép: A Kalanderdő információs táblája

Ezek az ún. Kalandpontok érdekes ismeretekkel, és interaktív feladatokkal, melyek azt célozzák, hogy a kisebbek tapasztalás útján sajátítsák el az információkat. Létezik fa xilofon, vagy fa telefon, ahol a hallásunkat tehetjük próbára, valamint fa odúkban elhelyezett odúlakó állatok, melyeket tapintással lehet felismerni. Egy másik ponton pedig mezítlábas ösvényt, azaz „lábbal” tapintható, csukott szemmel felismerhető anyagokat (faforgács, homok, kavics stb.) helyeztek el.

A keleti parton két tanösvény és egy madármegfigyelő állomás kapott helyet. A kisebb tanösvény a parkolóból indul (megj. mosdólehetőség is van). A kerékpárt a parkolóban hagyjuk, mivel a tanösvények a terepviszonyok miatt gyalogosan kényelmesebben bejárhatók és a földes úton a vízparttól távolodva felfelé haladunk a dombon. Jobbra táblán az Erdő fohászát olvashatjuk, és szintén tábla jelzi a Kalandjátszóhoz, valamint a Patanösvényhez és az Elmerengőhöz vezető utat. A Kalandjátszón a kisebbek csúszdán vagy mászókán, a nagyobbak pedig különféle függeszkedő és mászó játékokon tornáztathatják meg magukat.

15. kép: Úton az Elmerengőhöz, és a Kalandjátszó

Az úton tovább az ún. Patanösvényre érünk. Maga a tanösvény 2 km hosszú, és az erdőben egy nagy kört ír le érintve az „Elmerengő”, valamint a „Madármegfigyelő” pontokat. A tanösvény elnevezése nem véletlen, hiszen a közeli lovardából akár lóháton is bejárhatjuk a területet. 

Ez a rész a múlt erdeje megnevezést kapta. A tanösvényeken elsősorban a látás érzékszervünkre lesz szükségünk. Az „Elmerengő” a talaj rétegeiről ad tájékoztatást, ugyanis a talajba süllyesztve plexi mögött a talajszerkezetet lehet tanulmányozni. A talajszelvény segítségével a talaj rétegiről és az erdőség talajáról szerezhetünk bővebb információt. Az út melletti táblák olvasásával folyamatosan érdekesebbnél érdekesebb információkat kapunk. Megismerkedhetünk többek között a megyei könyvtárunk névadója Takács Gyula író, az 1936-os olimpiát megnyert úszónk Csík Ferenc, a remekműveket alkotó írónk Fekete István, mártír politikusunk Nagy Imre vagy híres focistánk Bene Ferenc életútjával. Illetve információt kapunk a megye látnivalóiról: Kaposvár város történelmi belvárosa mellett a somogyvámosi Pusztatorony, a nagyatádi Szoborpark, a balatonszentgyörgyi Csillagvár illetve a Szennai Skanzen látnivalóiról. Másrészt az erdőgazdálkodás különböző aspektusairól, mint például a Lovak szerepéről az erdőgazdálkodásban, vagy Állatot kiváltó gépekről stb.

16-17. kép: A Patanösvény információs táblái

Utunk északnyugati irányba tart, és éles kanyarral fordul vissza az arborétumot elválasztó Deseda-ág partján. Hamarosan már a „csend erdejében” járunk, és a „Madármegfigyelő” ponthoz érünk. A Madármegfigyelő a vízre nyúló nádból készített emeletes építmény, az alsó szinten kis megfigyelő-résekkel az oldalán, a tetején pedig megfigyelő terasszal. Lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdag madárvilágot a madarak megzavarása nélkül csodálhassuk meg. Leggyakrabban vadkacsák és hattyúk mutatják magukat, de ha szerencsével járunk védett madárritkaságok is láthatunk. Ilyen például a rétisas, a fekete vagy fehér gólya, zöldike vagy a tengelic, melyekről szintén tábla tájékoztat segítve a madarak felismerését.

18-21. kép: Madármegfigyelő

A vízparton tovább haladunk, és a parkolóba érkezünk vissza az információs táblához. A 67-es út Desedán átívelő közúti hídján kelünk át a túlsó partra. Az útról jobbra térünk le, és folytatjuk a Kalanderdő felfedezését.

22. kép: Az út a parkolóba a vízparton vezet, kacsák úsznak a vízen

A Kalanderdő ezen a szakaszán újra információs tábla fogad, és újabb lehetőség nyílik a madarak megfigyelésére, ugyanis itt található a csúszdával egybekötött Erdei kalandsétány. A 2017-ben kialakított sétány bejárata lépcsőn keresztül közelíthető meg, és a dombról indul 20 méter hosszan a vízfelület irányába. Az utolsó szakasza 6 méter magasságban három irányba ágazik el, így különleges perspektívából nyílik rálátásunk mind a keleti, mind a nyugati Deseda-ágra, valamint a szemben található arborétum növény- és állatvilágára. A sétány megtekintése közben a korlátra szerelt információs táblákról tájékozódhatunk a lombkorona lakóiról. A kalandsétányról a kisebbek (és a bátrabbak) csúszdán is lejuthatnak.

23. kép: Erdei kalandsétány

24. kép: Az Erdei kalandsétány teteje 6 méter magasban

Visszatérve a vízpartra tovább kerekezünk a parkoló irányába. Ez az a rész, ahol a vízmélyég itt átlagosan alig több, mint 1 méter, így téli időszakban gyakran befagy, szabadtéri korcsolyapályát teremtve a sportolni vágyók számára. Ezen a ponton a parkoló melletti épületben akadálymentesített mosdót is találunk. A kerékpárt itt kell hagynunk, hiszen mind az arborétumot, mind a Kalanderdő nyugati oldalát a domborzat miatt érdemesebb gyalogosan bejárni.

Három irányba folytathatjuk utunkat: A parkolótól balra a dombon felvezető gyalogúton keresztül a kalandpontokat érintve az erdei állatokat bemutató tanösvényekre jutunk. Azonban haladhatunk tovább a vízparton is északi irányba egészen a Deseda forráson túl, és onnan egy másik ösvényen közelíthetjük meg a tanösvényeket. A harmadik lehetőség pedig a fahídon az arborétumhoz vezet. Vegyük először az arborétumot szemügyre, és tekintsük meg látnivalóit.

25. kép: Az arborétumhoz vezető út, és az arborétum hídja

Az arborétum az egyik legrégebbi attrakció a Deseda víztározó kialakítása óta, hiszen 1978-ban kezdték ültetni a ma is látható növényeket és kialakítani a parkot. Területe 28,6 hektárt ölel fel, és félszigetként nyúlik a tóba. A 100 m hosszú hídon átkelve jobbra sok, az arborétum növényvilágát bemutató információs tábla fogad. Tavasszal virágzik a tavasz szépe, a rhododendron, mely különböző színű virágaival nagyon látványos növénye az arborétumnak. Ha szeretnék a területet bejárni, a vízpart mellett két 1,4 km hosszú útvonal vezet, melyről több kisebb sétány is elágazik. Szép időben ajánlott itt több időt eltölteni, és megpihenni a gyönyörű, gondozott füves területeken, esetleg elüldögélni egy-egy padon a fák alatt.

27. kép: Az arborétum tájékoztató táblái, és a pihenésre csábító pad

Folytassuk utunkat, és fedezzük fel a Kalanderdő további, számunkra még ismeretlen részét.

A hídon visszatérve a nyugati partra, a kerékpárunkat a parkolóban hagyjuk, és felsétálunk a dombon érintve a Kalandpontokat, ahol egy-egy érzékszervünkhöz kapcsolódó információkat, interaktív elemeket találunk.

28. kép: Látás Kalandpontja

Az egykori Gombás parkerdő területén virágszirmokhoz hasonlóan egy központból négy tanösvény ágazik ki, mely egy-egy korosztálynak ad feladatot. A Kalanderdőben erdei tornapályát, két ponton pedig „Művészeti bemutatóhelyet” alakítottak ki.

29-30. kép: Művészeti bemutatóhely

A központban egy ún. „lombfedeles tanterem” található, mely egy egész osztály befogadására alkalmas földbe süllyesztett, leülésre alkalmas hely, ahol akár harmincan is elférnek. Abból a célból épült, hogy előadásokat, kihelyezett tanórákat is tartsanak benne általános iskolások számára. Innen indulnak virágszirom-szerűen a tanösvények. Egy-egy tanösvényen a feladatok 90 perc alatt teljesíthetők. Az ösvények 5 állomásból állnak, ahol az erdővel, a növény és állatvilággal kapcsolatos információkat és kérdéseket kapnak a látogatók. Az útvonal úgy van összeállítva, hogy a soron következő információs táblán szereplő kérdés az előző táblán található információra kérdez rá, így is mélyítve a tananyagot. A tanulmányokhoz a Kalanderdő oldaláról információs ún. Vezető füzetek is letölthetőek, mely térképet és megoldandó teszteket tartalmaz.

A Süni tanösvény a legkisebbeket ismerteti meg a levelekkel, termésekkel, és a madarakkal, de ha esetleg nem sikerülne madarakat megfigyelni, a füzetben és az információs táblákon képeken is láthatjuk őket.

A Mókus tanösvény már nagyobbaknak szól, hiszen az állatok mozgásának, légzésének, és a tájékozódásának megismerését segíti.

A Rigó tanösvény az állatok élőhelyével, a vízinövényekkel, valamint éghajlati és időjárási kérdésekkel is foglalkozik.

A Róka tanösvényen pedig hasznosnak bizonyulnak a korábban a talaj rétegeiről szerzett információk, de felmerülnek itt már komolyabb földrajzi és környezetvédelmi kérdések is.

Valamennyi tájékoztató tábla és felirat Braille írással is tartalmazza a leírtakat, segítve, hogy a vakok és gyengén látók is megismerjék a természet csodáit.

31. kép: Lombfedeles tanterem, a tanösvények kiinduló pontja.

Amennyiben a Kalanderdőnek csak ezt a részét szeretnénk érinteni, arra is lehetőségünk van, hogy Kaposfüred és Magyaregres közötti úton, az erdő nyugati részén található parkolóból közelítsük meg a területet.

32. kép: A vízpartra vezető út, a gyönyörű őszi erdőben

Mi viszont visszatérünk a vízpartra, magunk mögött hagyjuk a Kalanderdő területét. A vízparton a már megismert útvonalon haladunk és újra kerékpárral folytatjuk utunkat. Kereszteznünk kell a 67-es utat, de immár a Deseda keleti partján haladunk dél felé. Az út túloldalán hatalmas fából készült betűk formázzák a Deseda feliratot. Ez még mindig a Kalanderdőhöz tartozik. Egykoron az erdő nyugati oldalán fogadta a látogatókat, hiszen ott volt a Kalanderdő eredeti bejárata, azonban a 67-es út átépítése miatt ide helyezték át.

33. kép: Deseda felirat, a Kalanderdő bejárata

Folytatva utunkat a kerékpárúton a korábban már érintett fahíd túlsó oldalára jutunk. Ez az a pont ahol lehetőségünk lett volna utat rövidíteni, azonban ez esetben a Kalanderdő látnivalóival szegényebbek maradtunk volna. A fahíd innenső oldalán a Túrakenu Útvonal állomása, a Szarvasbogár-tanya fogad. Az itt található tájékoztató táblák tematikája a gombák, de megismerjük a Deseda körül található beszédes nevű növényeket is. A gyermekek itt is, mint a többi állomáson interaktív játékokat találnak, melyek segítik, hogy számukra is izgalmas legyen az út. 

34. kép: A Szarvasbogár-tanya

 

35. kép: Kilátás a kerékpárút fahídjáról

A továbbiakban hosszú szakaszon kerekezünk a vízparton, azonban ez a szakasz sem monoton, hiszen a hídtól folyamatosan szélesedik a tó változatos látványt nyújtva. Balról a vízfelület, jobbról pedig a Kaposfüred településhez tartozó szántóföldek látványa fogad.

Egy újabb kisebb öböl vonalát követjük, hiszen itt egy kis ér köt össze egy kisebb tavat a Desedával, és felbukkannak a kaposfüredi szőlőhegy első házai. Egy kapaszkodó után az út erősen lejt, valamint a csapadék a dombról az útra moshatja a talajfelszínt. Ezért a baleseteket megelőzendő ezen a szakaszon, valamint ezen az oldalon több helyen a kerékpárút fa korlátot is kapott.

A szőlőhegy alatt stégek, és csónakok sorakoznak a vízparton. Hamarosan újabb napozóstég, és információs tábla jelzi, hogy a Túrakenu Útvonal újabb állomásához érkeztünk, mely tematikáját illetően a környezetvédelemmel és aza újrahasznosítás fontosságával ismertet meg. Az állomás a Messzelátó-tanya elnevezést kapta, hiszen innen már szinte felettünk magasodik a kaposfüredi szőlőhegyen található kilátó.

36. kép: Messzelátó-tanya interaktív térképe

A kilátót 2014-ben építették, és dizájn szempontjából már akkor is különlegesnek számított a háromszög alaprajzú, három emeletes, 143 m magas építmény. Tökéletesen betölti funkcióját, csodálatos rálátás nyílik innen a Deseda vízfelületére.

37. kép: Kaposfüredi kilátó

38. kép: Kilátás a kilátóból

A kilátó mellé a legújabb fejlesztés során EU konform játszótér is került, mely természetesen tematikájában szintén a vízhez kapcsolódik: hajó formájú mászóka, valamint halacskát ábrázoló rugalmas borítású játszófelület biztosítja a kikapcsolódást a kisebbek számára.  

39. kép: Halacskás játszótér

Ezen a ponton lehetőségünk van kitérni, és megkóstolni egy finom bort a kaposfüredi szőlőhegy valamelyik gazdájánál, illetve megnézni a szőlőhegyet és a pincéket. Érdekesség, hogy így teszik ezt több ezren minden év januárjában az ún. Három Királyok Túrán. Erre a túrára egy tábla csoki a nevezés, amelyet utána a helyi anyaotthon lakóinak juttatnak el a szervezők. Cserébe a látogatók viszont egy kellemes sétát tehetnek a szőlőhegyen, megkóstolva a gazdák borait, ill. teát és zsíros kenyeret is kapnak. Egyre népszerűbb program a kaposvári és a kaposfüredi lakosok körében. 

Szőlőhegyi kitérőnk után visszatérünk a kerékpárútra és egy hosszú egyenes szakaszon tekerünk tovább a parton dél felé. Utunkat csak a vízpart mocsaras részeit kikerülő kanyarok, valamint a dombok és a völgyek tarkítják. Hamarosan egy kisebb erdőbe érünk, ahol újra gyönyörködhetünk a minden színben pompázó lombokban. A túloldalon már feltűnnek a toponári oldal nyaralóházai a kis öböl partján, majd a csónakház is. Érdekesség, hogy itt a vízpart kimondottan vadregényesnek tűnik. A víz ezt a szakaszt kissé alámosta, így a fák egy része erősen a vízre hajlik szép fotótémákat jelentve az ide látogatóknak.

40. kép: Vízparti út távolban a csónakházzal

Újabb sárga betűs DESEDA felirat, azaz szelfipont található a kerékpárút mellett. A szemközti oldalon már a Fekete István Látogatóközpont impozáns épülete jelzi, hogy hamarosan véget ér a körünk. Itt a parton egy újabb pihenőháznál tarthatunk egy kis szünetet (megj. a pihenőházakban található mosdók a téli időszakban zárva tartanak!).

Itt az erdő nagyon nyugodt, békés, szinte érintetlen természeti látnivalókban gazdag. Egy alsóbb rendű út köti össze Kaposfüred központját ezzel a ponttal, és egy kisebb parkolót is építettek a gépjárművek elhelyezésére. Utunk mellett szántóföldek és erdők váltakoznak és egy erős emelkedőt leküzdve hamarosan visszaérkezünk a tó nyugati oldalán a kiinduló pontunkat jelentő gáthoz. Mielőtt elérnénk a gátat, az út mellett jobb kéz felől a vízügyhöz tartozó épületeket láthatunk. Itt a vízpart is betonnal lett megerősítve a tározó kiépítésekor. Lassan utunk végéhez érünk. Visszakanyarodhatunk a Kaposvárra vezető kerékpárútra, vagy akár visszatérhetünk megpihenni a strand területén található egyik büféhez is. Maga a kerékpárút két óra alatt bejárható, de a látnivalók megtekintésével és pihenőkkel egész napos aktív kikapcsolódást jelent.

Jövő

Ahogy korábban írtam, van még lehetőség a fejlődésre, fejlesztésekre, hiszen az egykor népszerű kemping ma még meglehetősen elhanyagolt. Azonban van remény: 2018-ban a Németh István program keretében elkészültek a látványtervek a felújítására, és a bérleti szerződés is megköttetett a Balatontourist Camping Kft- vel. A tervek szerint idén, 2020-ban kellett volna lezárulnia a projektnek, melynek során 4 csillagos kemping jönne létre új közműhálózattal, közös helyiségekkel és apartmanokkal. Remélem, hogy a felújítás hamarosan megvalósul, és újra vonzó célpont lesz a messzebbről érkező, kirándulni vágyók körében.

Mielőtt azonban elköszönnénk, ne feledkezzünk el a város és a környék többi látnivalóiról sem. A Kalanderdőben a tájékoztató táblákon kaptunk erre ízelítőt:

Maga a szecessziós belváros gyönyörű és izgalmas látnivalókban gazdag, híres festőit bemutató múzeumaival, hangulatos parkjaival és díjnyertes főterével. Ez utóbbi ugyanis 2017-ben a Legszebb Főtérnek járó különdíjat nyerte el az Európai Virágos Városok és Falvak Versenyén.

Nyári melegben csobbanhatunk egyet a város fürdőjében, mely 4400 m2 egybefüggő vízfelületével Dél-Dunántúl legnagyobbja.

Egy városi séta azok számára is újdonsággal szolgálhat, akik jártak már nálunk: ugyanis a felújított és kibővített Csiky Gergely Színház tavaly (2019-ben) nyitotta meg újra kapuit. Idén felújításra került a színházpark is, valamint elkészült a kórház melletti okospark, és a teljes tömegközlekedési rendszert megreformáló közlekedési központ, melynek központi eleme a régi felüljárót felváltó új Eszterházy-híd.

De érdekes élményt kínál a Zselici Csillagpark, vagy a Szennai skanzen megtekintése, illetve a megye többi látnivalójának felkeresése. Ezekről bővebben a Fő utca 8. szám alatt található Tourinform iroda nyújt tájékoztatást.

Bízom benne, hogy a hozzánk látogatók akár a Deseda látnivalóinak megtekintésével, akár a város más attrakciójával emlékezetes élményekkel gazdagodnak, és visszatérnek hozzánk. 

Várjuk Önöket.  

Készítette: Thury-Nagy Diána, idegenvezető 

Kaposvár, 2020.12.22.